A parfümökről nőknek...
Bizonyos parfümökhöz nem tudunk érzelmek nélkül viszonyulni. Az egyik illathoz ellenállhatatlan vágy, a másikhoz mélységes utálat fűz minket, de az biztos, hogy a beszippantott illat a lelkünk legmélyére hatol.
Amit az orrunkban lévő szaglósejtek befogadnak, azt azonnal elszállítják magába a limbikus rendszerbe, az agy legősibb és legmélyebb emlékezeti tárhelyére, amit az érzelmek központjának is neveznek. A szagokat jóval előbb észleljük, mintsem hogy meg tudnánk nevezni őket. Az egy-egy illat iránt érzett rajongásunk vagy utálatunk azokból az emlékekből és képzettársításokból táplálkozik, amelyet az adott vegyület felidéz.
A legkarakteresebb, legszemélyesebb parfümkreációk váratlan emlékeket kavarnak fel, mint például az első csók ízét, valami megnevezhetetlent, ami félálomban megcsapta az orrunkat, anyánk réges-régi púderének finom szagfoszlányát.
Egy anekdota szerint, amikor Giorgio Armani kitalálta a Code for Women parfümöt, csupán egyetlen kéréssel fordult az illat alkotójához: a mixtúra alapeleme narancsvirágolaj legyen, mert gyerekkorában a nagymamája csodás kertjében kitörölhetetlenül beleivódott lelkébe a narancsvirág illata.
Mielőtt elindul vásárolni, legyen fogalma arról, hogy nagyjából milyen kategóriájú illatot keres – nemcsak árban, hanem tónusában is, különben el fog veszni a boltban. Lássuk a négy klasszikus, laikusok által is használható női kategóriát:
Citrusfélék: citrom-, narancs-, grapefruit-, lime-, mandarin-jellegű fanyar, könnyű illatok.
Gyümölcsillat: léteznek fanyar és édes gyümölcsillatok, mint pl. a kiwi és a most nagyon divatos feketeribizli vagy a banán és a kókusz.
.
Virágillat: egymillió példa van úgy, mint a gyöngyvirág, orgona, jázmin, rózsa, nárcisz, jácint, frézia, narancsvirág, tubarózsa, és ezek csokrai.
Orientális (keleties): a hiedelemmel ellentétben nem fűszereket jelent, hanem a kontrasztot a nagyon mély, édes és a könnyű, fanyar illat között. Ez üzletasszonyosabb, nem feminin-pihepuha, hanem modern, karakteres illat.
